Hiába hajtogattam már szétfújható rétegekre sülő vajas tésztát, a legfontosabb recept címet itt és most merném ráakasztani egy receptnek alig nevezhető technológiai eljárásra.

A mogyoróvaj házilag lenne az.

Azt most nem tudom, hogy ez paleo-e, de vegánnak tuti vegán, meg gluténmentes, meg laktózmentes, és ha túllépünk a mentes étkezési formák térhódításán, a mogyoróvaj rohadtul finom.

És sokoldalú.

És eláll.

És szállítható.

Csak drága.

Pedig ennyi vele a dolog, és kilója 1500 forint körül van (a bolti mogyoróvajak harmada):

Advertisement

Fél kiló pörkölt földimogyorót szórok a turmixgépbe, leöntöm 1 dl hidegen sajtolt napraforgóolajjal (nem kötelező, de a pörkölés füstösségét még jobban kiemeli, őrületesen jól áll neki), és addig pépesítem, amíg a nagyja krémes lesz, de maradnak benne darabkák. Befőttesüvegbe kanalazom és elrakom a hűtőszekrénybe. Majd kiveszem, kenyérre kenem lekvárral, összekeverem zabpehellyel, nyers zöldségekkel elkeverem és összesütöm, tamarindszósszal, csilivel, zöldcitrom levével, kókusztejjel kikeverve nyers zöldségeket mártogatok bele, vagy kinevezem salátaöntetnek, húsra kenem és megsütöm, csilivel kikeverem és sült húst kenegetek vele.

Vagy főleg banánnal és zabpehellyel kikeverve megeszem reggelire, esetleg adok belőle egy üveggel ajándékba vegáknak, vegánoknak, mindenkinek.